2.rész

Ismeretlen ismerősök

Mikor kiléptem az ajtón valaki nekem jött.Sapiban volt és nagy szemcsiben.

-Bocsi nem akartam- mondta - nincs semmi bajod?

-Nincs és semmi baj- mondtam

-OK Ennek örülök - mosolygott és most láttam meg hogy ki is jött nekem

-Gondolom felismertél igaz?- mondta nekem

-Iiiigen - válaszoltam de alig tudtam.

-És hogy hívnak?-kérdezte Bill  (mert ő volt az és nem Tom :P )

-Orsinak de hívhatsz Solyának is- válaszoltam

-OK Solya- és mosolygott

Inenn majd folytatom csak most már fáradt vok mert 3:2 van éjszaka persze hnap innen.

Ahogy ígértem itt a folytatás:

-Na de nekem mennem kell - mondta Bill

-OK-mondtuk letörve Brigivel

-De ha már így egymásnak estünk ( nem úgy :P ) akkor hagy hívjalak meg titeket vacsizni vmikor- nézett rám kutyus szemeivel

-OK Ha ilyen szépen kéred- adtam meg magam

-OK Akkor ma?- kérdezte félve

-Persze!! - vágta rá Brigi

-Solya? - kérdezte Bill

-Persze jó lesz - mondtam - és öö.. figyi ..

-Kinyögöd végre?-kérdezte nevetve Bill

-Ahham szal.. Tom... is .. ott lesz?- a végét már hadarva

-Ööö.. sztem... igen... mert?- utánozott Bill

-Csak úgy kérdeztem - válaszoltam zavartan

-OK - mondta de tudta hogy miről is van szó - Na de sajnos mennem kell

-OK Szija -mondta Brigi és nagyon nagy meglepetésére Bill megpuszilta ( arcon )

-Neked is Szija- és Brigire mosolygott Brigi ettől a mosolytól majdnem elolvadt és szinte úgy kellett felmosni a padlóról

-Na szija - mondta és nekem is adott egy puszit furcsa volt - nagyon- remélem a következő találkozásunk nem ilyen lesz hogy egymásnak rohanunk - nevetett

-Helyesbítek TE rohansz nekem - én a "TE" szót megerősítve

-OK Akkor ÉN mek neked - mosolygott

-Mi?! - kérdeztem megijedve - legközelebb is nekemjössz?!

-Hát te mondtad...-Bill vigyorogva

-De ha nekem mersz jönni...-Én fenyegetőzve:)

-Akkor mi lesz?- kérdezte

-Akkor....akkor - mondtam zavarban - mittom én csak mondtam, vmi bizti lenne de az csak jönne magától - mentettem ki magam

-OK Össze ne vesszetek - szólt békítően Brigi

-Na de télleg mennem kell - Bill - majd talizunk ma hatkor jó lesz?

-Aha -mondtam -és hol?

-Hanyas szobában vagytok?

-146-os - Brigi és én egyszerre

-OK akkor odamegyünk- mosolygott

-Jöttök?! - csodálkoztam és reménykedtem hogy nem azt válaszolja amit gondolok

-Igen Tom és én tod a kedvenced vagy nincs igazam?- kérdezte szemétkedve és ezen Brigi elnevette magát

-NINCS!!! - vágtam rá de a végét halkabban mondtam így ezzel elérulva magam

-OK Te tod na sziasztok -Bill

-Szia - mondtuk Brigivel

Már 4 óra volt így gyorsan siettünk fel a szobánkba ruhát nézni, de nem volt ez olyan könnyű feladat mint aminek látszik.

-Solya! Szted ebben teccenék Billnek?-kérdezte Brigi aggodalmaskodva

-Sztem bármibe mész tecceni fogsz neki:)- nyugtattam meg

-Bizti? - aggodalmaskodott

-Bizti! Volt már olyan hogy valamiben nem volt igazam?- néztem rá

-Hát sztem még nem- nevette el magát

-Na azért- mondtam fenyegetve:)

-Én szted jó leszek így? - és mutattam egy farmer miniszoknyát és egy toppot ami kék és fehér színű a kedvencem:)

-Huuuuuuuuu Tom meg fog érted dögleni - mosolygott Brigi

-Szted? Pfff nem hiszem - mondtam lemondóan - neki a "ribancos" lányok jönnek be

-Ezt meg honnan veszed? hisz nem is ismersz? - mondta valaki az ajtóból és az a valaki Tom volt és mellette Bill állt

-De ilyen vagy, nem? - vágtam vissza

-Honnan tod? Am először lécci ismerj meg aztán alkoss rólam véleményt- mondta

-OK Ha egyáltalán meg akarlak ismerni - mondtam lenézően

-OK Ha így látod - mondta és már fordul vissza - én mentem vissza

-Most ezt miért kellett?! - kérdezte felháborodva Brigi

- Nem tom csak jött de nem akartam megbántani :( - mondtam már-már könnyes szemekkel

-Jólvan na ne sírj -ölelt meg Brigi

-Dehogy sírok -pedig már a sírás kerülgetett de inkább visszafogtam magam

-Sztem menj utána - mondta Bill és Brigi egyszerre

-Mivan?! Dehogyis- mondtam könyörgő szemekkel

-Orsii!!! - szólt rám Brigi

-Mi addig ha nem baj elmegyünk vacsizni Brigivel - Bill, és Brigire mosolygott

-OK Megnézem mit tehetek- sóhajtottam

-Na ez az én barátnőm- ugrott a nyakamba Brigi - am láttad milyen jól néz ki élőben? Sokkal jobban mint a videókon:) - súgtam közbe oda neki

-Hát igen - és kihúztam magam büszkén

-Esküszöm mintha Tomot hallanám - Bill és elkezdett nevetni aztán Brigi is csatlakozott

-Hát kössz szépen! Jól nézne ki ha saját magamért rajonganék- és hirtelen észre sem vettem hogy ezt mondtam aztán mikor igen:

-Ugye ezt nem hangosan mondtam?- néztem kétségbeesetten

-De igen - mosolygott nagy örömmel Bill és Brigi sem szomorkodott e kijelentésem hallatán

-Jól van na csak biztos fáradt vagyok az utazás miatt - vágtam ki magam

-OK. De inkább menj.- utasított Bill

-Igenis apuci!- emeltem tisztelgésre a kezem

-Tisztára mintha Tomot hallanám ő is mindig ezt szokta mikor mondok neki vmit hogy csinálja meg. Milyen furcsa - Bill

- Sokan szoktak ezzel hülyéskedni hogy apuci nem csak Tom meg én - én

-OK Látom téged nem lehet meggyőzni, mint ahogy Tomot sem - nevette el magát

-Na sztem inkább megyek- mondtam

-OK Úgy látszik már nagyon a közelében akarsz lenni - mondta Brigi és Bill teljesen egyszerre

-Na még hogy én meg Tom. Inkább ti ketten, mindig egyszerre mondtok mindent- nevettem el magam

-Na mindegy megyek mert félek a választól- én gyorsítva a lépteim az ajtó felé

-Jobban is teszed!- Bill és Brigi

-Na mondom még ez is egyszerre - bezártam az ajtót és Brigi rögtön hozzámvágott azaz az ajtóhoz egy párnát

Aztán eszembe jutott hogy azt sem tom hogy hanyas szobában van Tom

De inkább már nem akartam Brigiékhez visszamenni.

Úgy döntöttem hogy lemegyek és megkérdezem.

A liftre vártam mikor odaért és azt jelezte ki hogy foglalt, már rögtön azon gondolkoztam hogy milyen napszak van hogy majd hogy köszönjek és nem tudtam hirtelen hogy most már este van-e vagy még nappal.

Így azt sem vettem észre nagy zavaromban hogy Tom volt a liftben.

-Jó estét! - köszöntem illedelmesen

-Jó estét kislányom - köszönt Tom már meghalva a röhögéstől - Ennyire öregnek látszódom?

-Nem csak hát hirtelen jött - válaszoltam zavartan

-OK - és elszomorodott

-Am hova tartottál? - kérdezte tőlem de még mindig szomorkodva - Ha persze megkérdezhetem

-Hozzád csak nem tudtam hogy hanyas szobában vagy

-Hozzám?? - kérdezte csodálkozva és felcsillanó szemekkel

De ekkor már nyílt a liftajtó.

-Beszélhetnénk? - kérdeztem félénken

-Persze. De csak akkor ha nem lehordani akarsz hanem megismerni előtte - mosolygott rám annyira édesen hogy azt hittem hogy ott esek össze, és a pillantása huuuhh elképesztő:) De nem akartam kimutatni.

-Akkor sztem üljünk is le - próbáltam ezzel szabadulni a pillantásától de mintha megbabonázott volna

-Szal miről szeretnél beszélgetni?- kérdezte kedves mosollyal

-Hát gondolom sejted - próbáltam hogy ne nekem kelljen mondani

-Sztem igen de szeretném tőled hallani - mosolygott

-OK- sóhajtottam egyet és belekezdtem a "mondókámba"

-Szóval szeretnék bocsánatot kérni mert nagyon bunkó voltam veled mikor még nem is ismerlek és igen szeretnélek megismerni.És megtudni hogy te milyen is vagy valójában.- hadartam el

Ezután pár másodpercig hallgattunk mindketten, én a földet néztem és éreztem hogy Tom engem néz és mosolyog

Aztán ő törte meg a csendet.

-És hogyan szeretnél megismerni?-és közben mosolygott

- Hát az biztos hogy nem "Úgy" - tudattam vele

- Dehogyis nem gondoltam semmire olyanra sem - és rámnézett "ártatlan" szemeivel

-OK Elhiszem - mosolyogtam rá

-Tudod hogy nagyon szép vagy mikor mosolyogsz? - mondta hódító tekintetével

-Mostmár igen - mondtam egózva hogy feldobjam a hangulatot

-OK -nevetett

-Am köszi - mondtam még mindig a földet bámulva

- Hát ha igaz - mondta - De nézz már a szemembe vagy félsz tőlem? Ne félj nem harapok... MÉG - nevetett

-OK Remélem is - nevettem - De hogy érted azt hogy még?

- Semmi csak mondtam - ő zavartan

-OK - én

-Na mit csináljunk? -kérdezte

-Hát nem tom sztem ne menjünk vissza Brigiékhez hagy legyenek kettesben - én kaján vigyorral

-AHAAAA Értem már szal össze akarod őket hozni - állapította meg a kis agyas:)

- Ohhhh mekkora felfedezést tett Tom Kaulitz - én csipkelődve de nem tudtam folytatni mert befogta a számat

-Héé azért nem kell mindenkinek megtudnia hogy itt vagyok - de nem bírta ki hogy ne nevesse el magát

- OK Bocsi - én

-Semmi gond - és egy puszit adott az arcomra de úgy hogy egy kicsit ott tartotta a száját

Én azt hittem elolvadok ott helyben.

- Ezt meg miért kaptam? - kérdeztem

-Csak úgy - mondta kicsit elpirosodva - De ha nem szeretnéd akkor többet ilyet nem csinálok

- De!! - szóltam el magam - Mármint nem úgy értem.. na szal tod hogy értem

-Nem - mosolygott - OK Tudom

- Direkt húzod az idegeimet? - kérdeztem felháborodva

- Jaajjj cica ne csináld ezt

- Miért? Mit csinálok? És cica?! - kérdeztem

- Azért. Csak viccelődök. És nem hívhatlak így?

- Hát nem! - én - Majd a csajodat ok?

-OK -és olyan volt a tekinetete mintha vmit tervezgetne