18.rész
- És még szeretnél kapni? - nézett rám hódító tekintettel
- Hát...Nem is tudom...- mondtam neki mosolyogva - Te akarod?
- Hát...Nem is tudom... - utánozott mosolyogva
- Hát...én talán igen - mosolyogtam és adtam neki egy lágy csókot.
Ő... ezen éreztem, hogy eléggé meglepődött, de gyorsan viszonozta is, és ebből elég szenvedélyes csók lett. Nekidöntött a falnak és úgy csókolt. Pár percig még így voltunk, de jött a lift. Mi nem hallottuk.
- Ti??? - nézett ránk Bill és mi gyorsan abbahagytuk. Tom úgy csinált mintha semmi sem történt volna, én pedig kicsit elpirosodva álltam mellette.
- Jaaah... csak a szememben volt vmi... - vágtam ki magunkat a kínos helyzetből. Tom elmosolyodott.
- Jahh... Am nem fáj? - kérdezte felém fordulva és mosolygott miközben az arcomhoz rakta a kezét, mintha megnézné a szemem, és rámkacsintott, macsósan mosolygott és úgy vette el a kezét, hogy megsimogatta az arcom.
- Aha...Már sokkal jobb - mosolyogtam, és mélyen Tom szemébe néztem, hogy jelezzem, miatta "lett jobban" a szemem.
- Na jó...én mentem reggelizni...Ti nem jöttök? Vagy már voltatok? - kérdezte Bill és az ebédlő felé vette az irányt.
-Hát én már reggeliztem. - mondtam
- Én még nem. De nem jönnél el velem Orsi? - nézett rám Tom
- Megint? - nevettem - Na jó
- Nem ide - mosolygott - hanem valahova mondjuk egy fagyira - mosolygott
- Rendben - mosolyogtam. Egy kis ideig elmélyültünk egymás tekintetében.
- Köhmm....Köhmm... Na akkor én megyek - mosolygott Bill, és rákacsinott Tomra
- Oké - Tom
- Jó étvágyat! - én
- Kössz - mosolygott - nektek is!
- Köszi - mosolyogtunk egymásra Tommal
Elindultunk a cukrászda felé.
- Na mit kérsz? - nézett rám Tom és a sütikre mutatott.
- Hát nekem már elég volt a reggeli - nevettem - Szóval csak egy fagyi lesz - mosolyogtam és vettem elő a pénztárcámat.
- Na ne! - mosolygott, és megfogta a kezemet amivel a pénztárcát vettem ki.
- Nem hagyom, hogy te fizesd ki - mosolygott és még mindig fogta a kezem.
- Miért nem? - mosolyogtam
- Ezért! - mondta és nagyon nagyon lágyan megcsókolt.
- Na jó :) - sóhajtottam - Meggyőztél - mosolyogtam - De csak egy fagyi, és egyetlenegy gombóc - nevettem
- Oké - mosolygott és kért nekem egy gombócot, magának meg kettőt.
- Nem hiszem, hogy ennyi elég lesz neked reggelinek - mosolyogtam és a sütik felé mutattam
- Hát...itt vagy te nekem... - mosolygott - Veled jól lakhatok - nevetett - Mármint a csókjaiddal
- Áhh értem...Szal csak azért hívtál, hogy megedd a csókjaimat - nevettem és csípőre tettem a kezemet.
- Hát igen... - és lenézett a földre de közben nem bírta ki, hogy ne mosolyogjon - És emiatt ugye nincs harag? - mosolygott azzal a szokásos macsó mosolyával és nézésével együtt.
- Hát... Ha én is kaphatok a te csókjaidból akkor nincs - mosolyogtam
- Természetesen - magához húzott és megcsókolt.
- Van még harag? - nézett rám mosolyogva és még mindig közel húzott magához.
-Hát... - erre mégjobban magához húzott - Nincs! - nevettem, mert a derekamat éppenhogy megcsikizte
- Na miaz? - nevetett - Csak nem csikis a kisasszony - mosolygott és megint megcsikizte a derekam
-Tom - nevettem - Sztem ne itt és a fagyink is elolvad a végén - mosolyogtam, ő pedig abbahagyta
- Akkor majd valahol máshol - nézett macsósan és kacsintott egyet, aztán pedig ment a sütikhez. Én néztem ahogy elindul. Azzal az édes menésével(XD).
- Nem jössz? - mosolygott és megfogta a kezem.
- Van más választásom? - nevettem
- Hát sztem nincs - mosolygott és vett egy kakós csigát.
- Akkor sztem mehetünk is - mondta és indultunk ki az ajtón.
- Várj! - mondta nekem Tom és megfogta a kezem. A szemembe nézett, hogy mit szólok. Én csak elmosolyodtam és kézenfogva mentünk ki.
Én nagyon boldog voltam, ennyire még soha az életben nem éreztem magam ilyen boldognak.
Éreztem, hogy egy kicsit a szám szélére ment a fagyi így le akartam törölni.
- Várj! - mosolygott Tom és ő "csókolta le"(xD) a számról a fagyit.
- Na így már mindjárt jobb - mosolygott
- Jah... - nevettem és én is viszonoztam az előző csókot.
- Sztem egy kicsit üljünk le oda oké? - mosolygott
- Oké :) - én
Pont egyszerre fejeztük be a fagyinkat.
- Neked két gombóc volt és mégis egyszerre fejeztük be - nevettem
- Hát igen - nevetett - én ilyen kis falánk vagyok
- KIS??? - nevettem
- Megmutassam mennyire? - vette elő a már megszokott macsós nézését a mosolyával mellékelve.
- Ha nagyon szeretnéd... - mosolyogtam
Ő nagyon szenvedélyesen megcsókolt, és én sem tiltakoztam ellene
A csók végén Tom a szemembe nézett:
- Akkor mi most járunk nem? - mosolygott
- Hát...szeretnél? - mosolyogtam
- Én?? Persze - macsónézés:D - És te?
- Persze - mosolyogtam
És ő megcsókolt.