5. rész
- És amúgy te miért vagy itt? - kérdezte mostmár tőlem
- Én is ugyanazért amiért te - mondtam - kiszellőztetni a fejem
- Igen? És mi miatt? - de már tudta
- Semmi különös - hazudtam neki
- OK Rendben - és megfogta a karom - Te tiszta hideg vagy
- Nem fázom - mondtam de lehetett hallani a hangomon h vacogok
- Áhh nem - és elkezdte levenni a pulcsiját
- Most meg mit csinálsz? - kérdeztem
- Leveszem a pulcsim amit te fogsz felvenni - mosolygott
- Dehogyis. Akkor meg te fogsz fázni. - mondtam de már meg sem tudtam szólalni mert ahogy vette le a pulcsiját az alatta levő pólója teljesen felhúzódott a mellkasáig. Mikor kibújt belőle észrevette hogy egy kicsit megbámultam mikor felhúzódott a felsője és elmosolyodott.
- Tudom hogy nem vagyok nagy izompacsirta - nevette el magát
- Nem baj! - vágtam rá és ezzel elszólva magam hogy nagyon is tetszett az amit az előbb láttam.
- Szal? - Tom
- Mi szal? - kérdeztem félve
- Tetszett? - ő magabiztosan
- Mi? - én tettetve a hülyét (kell azt egyáltalán?XD)
- Amit láttál - ő egósan
- Hát... Elmegy - pedig nagyon is tetszett
- OK - ő csalódva
- Na lécci ne legyél már ilyen - kérleltem
- Miért milyen vagyok?
- Nem úgy gondoltam hogy elmegy
- Akkor hogyan??
- Miért mit kellett volna csinálnom?! - itt már beszélni akart de nem hagytam - A nyakadba ugranom mint a többi csaj akik rögtön lefekszenek veled?? - még mindig nem hagytam beszélni - Sajnálom de én nem vagyok olyan mint a ribijeid és azt is sajnálom ha csalódnod kellett bennem hogy én nem adom meg neked rögtön magam és nem cipelhetsz az ágyadba mint a többi kurv*d!! - kiabáltam vele
- De Orsi figyelj - nézett rám már egy kicsit könnyes szemekkel én már alig bírtam ki hogy ne öleljem meg de vissza kellett fognom magam.
Én elsírtam magam és gyorsan elköszöntem tőle mikor ő még mindig csak ott állt megdermedve és szótlanul én pedig csak mentem de még nem akartam visszamenni a hotelbe. Így csak sétáltam.
Már 6 óra volt. És észre sem vettem hogy Tom pulcsija rajtam maradt.
Visszamentem a hotelbe és mikor beléptem a szobánk ajtaján Brigivel találtam szembe magam aki végignézett rajtam és máris felcsillant a szeme mikor meglátta hogy kinek is vagyok a pulcsijában.
- Na mesélj - mondta nagy mosollyal mellékelve
- Miről? - én értetlenül hogy ne kelljen megint erről beszélnem
- Hát te is tudod - mondta nevetve - Mivan Tom meg közted??
- Semmi!! Csak barátok vagyunk!! - kiabáltam és aztán elsírtam magam és Brigi megölelt
- Jólvan majd ha elszeretnéd mondani majd elmondod ok? - mosolygott
- Bizti majd elmondom csak még nem most - én sírva
- OK De sztem most aludj egy kicsit
- OK.
Brigi addig elment valahova, én pedig álombasírtam magam.
Mikor felkeltem háromnegyed 1 volt.
Kicsit duzzadt szemekkel mentem be a fürdőszobába és Brigi szólt hogy nemsokára jön.
-OK De lécci előtte behozod a táskámból a szemfestékem? - én
- Mindjárt! - kiabálta vissza Brigi
- OK Addig lezuhanyozok!
Már kb 10 perce szóltam Briginek és nem jött úgyhogy kimentem egy szál kis törcsiben hogy megnézzem miért nem hozza.
Csak egy cetlit találtam:
" - Bocsi de sietnem kellett"
Mikor mentem volna vissza felöltözni valaki kopogott.
- Ööö.. Szia - mondta Tom az ajtóban nem kis figyelemmel a törülköző takarta részhez
- Neked is szia - én zavartan
- Bocsi nem akarlak zavarni - mondta egy kicsit elpirosodva
- Nem zavarsz gyorsan felöltözök és kész is - hívtam be
- Biztos?
- Igen
Leült a kanapéra és bekapcsolta a tv-t.
Én addig felöltöztem. Mikor kimentem rögtön hátranézett és alaposan szemügyrevett azzal a macsós tekintetével.
- ÓHH gyönyörű vagy - mondta nagy mosollyal
- Köszi
- Bár szebb voltál a törcsiben de így is nagyon gyönyörű vagy
Én nem tudtam ehhez mit szólni mert megláttam hogy milyen képet mutatnak a tv-ben. Elsápadt arccal néztem oda.
- Miaz? - és Tom is megfordult és ő is elképedt h az mi ketten vagyunk és amint Tom nagyon közel húz magához
- Megmondtam neki hogy ne merje nyilvánosság elé hozni! - mondta idegesen
- Jóvan nyugodj meg - nyugtatgattam
- De ha egyszer nem érti meg!! - ő még mindig idegesen
- Majd elintézzük valahogy - néztem a szemébe
- Hogy tudsz ilyen nyugodt lenni? Hiszen téged is próbálnak bajba hozni - kérdezte csodálkozva
- Nem tudom. Én ilyen vagyok - nevettem el magam
- Nehéz rajtad eligazodni - mosolyodott el
- Tudom hogy nehéz eset vagyok, de te sem bújhatsz el mögöttem - nevettem
- Miért? Én nem vagyok nehéz eset
-Áhh nem akkor meg nagyon nehéz eset - nevettem és közben játszotta a megsértődöttet
Ő megfordult úgy hogy háttal legyen nekem. Én pedig elkezdtem csikizni.
Ő valahogy megfordult és ellökött az ágyra és nem engedte hogy megmozduljak.
-Na innen már nem szabadulsz - és rámült
- Sztem igen - és gyorsan kiszabadítottam az egyik kezem és most én kerültem felülre és csikiztem.
-Sztem inkább te nem tudsz már innen kiszabadulni - nevettem
- Dehogyisnem - és az én technikámat használva most ő lett fölényben
-Na szal mit is mondtál??? - mondta kárörvendően
- Jó hát így könnyű te mégiscsak pasi vagy és erősebb - mondtam
- Jó akkor csaj legyek? - kérdezte kényes hangon
- Uhhh inkább ne - röhögtem el magam
- OK - még mindig kényes hangon
- De meddig akarsz még rajtam ülni???? - kérdeztem kíváncsian
- Háttt.... Talán.. ÖRÖKRE! - emelte ki az utolsó szót
- Ja csak szeretnéd!
- Ja szeretném is és meg is lesz - mosolyodott el
- Álmodban!!
- Ott is! - játszott az idegeimmel
- Na de télleg
- Én komolyan beszélek - komolyodott el
Én erre nekiálltam csikizni és már alug bírta hogy ne legyen komoly és egyszer csak azt halljuk hogy Brigi nyitja az ajtót és belép a szobába
- Ti... meg... mit csináltok??? - kérdezte csodálkozva hiszen kicsit furcsa lehetett hogy belép és Tomot látja rajtam ülni
- Mi semmit! - hadartam el zavartan és próbáltam felkelni de Tom még mindig rajtam ült így nem nagyon ment.Akkor észbekapott hogy lekéne rólam szállnia és felállt.
- Tom! Bill hívott - mondta neki Brigi
-OK Megyek Sziasztok! - ésmikor az ajtóban volt már és kinyitotta még egyszer hátrafordult és ördögien mosolygott.
-Na mi volt mesélj! - mondta izgatottan Brigi
- Mi? Semmi különös nem történt - mondtam
-Áhhh nem! Akkor mi volt ez a póz amiben találtalak titeket?? - kérdezte szemrehányón
- Nem volt semmiféle póz csak hülyéskedtünk és ő elkezdett csikizni
- Ja csak egy kicsit rádizgult közben
-Ezt meg honnan veszed??? - kérdeztem felháborodva
-Hát azért szemem még van és kitűnően látok vele - mondta magabiztosan
- Úgy érted hogy... - én - hogy...
-Igen úgy hogy volt valami lent ami utal erre - nevetett Brigi
- Hát kössz szépen
- Most meg mivan??
- Áhh semmi csak biztos félreláttad - mentettem a menthetetlent
- Hát AZT nem hiszem hogy félrelehet látni főleg az övét - röhögte el magát Brigi
- Szal ennyire nézed?! - háborodtam fel
- Nem! Ne félj nem veszem el 1 azért mert a legjobb bnőm vagy 2 mert én Billt szeretem és nem kell féltékenynek lenned - nevetett
- Nem vagyok féltékeny!! - tagadtam
-Áhh nem. Na mindegy inkább haggyuk abba mert nem akarok összeveszni
-OK
- De akkor is láttam amit láttam - nem hagyta magát
- OK - adtam fel inkább
- Kérsz gyümisalit? - kérdezte és mintha e közben szeretné megtudni a részleteket Tom és köztem való kapcsolatunkról
- Igen
És jól sejtettem ő kérdezősködött én meg mindent elmondtam neki szóról szóra.
- Ohh de jó lenne ha nekem is ilyen lenne Billel - sóhajtott
- Miért télleg veletek mivan? - kérdeztem és közelebb ültem mint egy ovis kislány aki várja a meséjét figyelmesen
- Hát szal nagyon jól érezzük magunkat mikor együtt vagyunk de....
- De?
- De én próbálok közeledni de ő csak mint barátnak fogad el - szomorodott el
- Jólvan bizti meg fog változni - öleltem meg
- Hát nagyon remélem - sírt - Orsi én nagyon szeretem őt és hogy megtudtam milyen is valójában mégjobban beleszerettem
-Tudom Brigi - nyomtam egy puszit az arcára
- De Ő nem - felállt és elindult a saját ágyához
- Most hova mész? -kérdeztem
- Csak kicsit ledőlök - mondta szomorúan és még mindig sírva
- OK - mondtam - Aludhatsz is nyugodtan
-OK
Pár perc múlva mikor megnéztem hogy alszik-e már aludt mert annyit sírt hogy az álomba húzta.
Úgy döntöttem hogy meglepem és csinálok neki egy tortát.
Így lementem a konyha részleghez és megkértem a szakácsokat hogy hagy csináljak egy tortát a bnőmnek.
-Persze kell segítség? - kérdezte a chef kedvesen
- Nem köszönöm. de majd szólok ha valamiben kell és mégegyszer nagyon köszönöm
- Ugyan nincs mit
-Akkor itt is van ez a kötény sztem ezt vegye fel hogy a ruhája ne legyen piszkos:) - mondta az egyik konyhásnéni
-ok köszönöm
- Nagyon szívesen |